A békéltető testületi döntések bírói felülvizsgálata
Ez egyértelműen annak az irányába hat, hogy a békéltető testületek hazánkban fogyasztóvédelmi kis-bíróságként működjenek, ugyanakkor erőteljesebb nyomás is helyeződik rájuk a polgári igazságszolgáltatás gyakorlatával konform joggyakorlat kialakítása miatt is. Ezt követően a felülvizsgálat lehetőségével többen fognak élni.
A békéltető testületi határozatok felülvizsgálata
Az Fgytv 34 § (2)-(7) bekezdéseiben a kötelezést tartalmazó határozattal, valamint az ajánlással szemben közvetlenül teszi lehetővé a bírósági kontrollt korlátozott módon. A per alperese a békéltető testület lesz. A perben a bíróság ítélete a határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat. Az eljáró tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése kérhető a bíróságtól, amennyiben annak törvényi feltételei adottak. A megtámadás határideje a kézbesítéstől számított 15 nap, amelynek okai pedig két irányúak lehetnek:
- A fél élhet a megtámadás jogával eljárásjogi okokból, így, ha a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg az Fgytv. rendelkezéseinek, a békéltető testületnek nem volt hatásköre a vita elbírálására vagy a kérelem -meghallgatás nélküli- elutasításának lett volna helye.
- Természetszerűleg csak a vállalkozás számára biztosította a jogalkotó a megtámadási lehetőséget továbbá arra az esetre, ha a határozat, illetve az ajánlás anyagi jogszabályba ütközik.
Az első esetben az eljárási szabályoknak való megfelelés képezi a megtámadás okait, amelyeken belül leginkább a békéltető testület hatásköre, valamint kérelem meghallgatás nélküli elutasításának okai igényelnek bővebb kifejtést. A hatáskör tekintetében a fogyasztó és vállalkozás meghatározásának, a fogyasztói jogvita kibővített értelmezésének, valamint a tárgyi hatály pontos értelmezésének van relevanciája.
A második esetben az eljáró tag vagy tanács helyes jogalkalmazását jogosult a bíróság megvizsgálni.
A békéltető testület kötelező döntéseinek közvetett bírósági kontrollja a Vht. alapján
A békéltető testületek marasztalást tartalmazó kötelező határozatainak érvényre jutását a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) biztosítja. A Vht. tárgyi hatálya tehát nemcsak a polgári bíróságok kötelezést tartalmazó határozataira terjed ki, hanem számos, az igazságszolgáltatáson kívül működő szerv és szervezet határozatának, vagy az előttük kötött egyezségnek a végrehajtására is. Ily módon a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatához vagy a határozattal jóváhagyott egyezséghez is kapcsolódik az állami kikényszeríthetőség lehetősége. Ebben a körben a Vht. szerinti kritériumok vizsgálata alapján rendelhető el egy békéltető testületi döntés végrehajtása, amely bizonyos körben a döntések bírói kontrollját megvalósítja.
A bíróság a kötelező határozat és egyezség végrehajtási záradékkal történő ellátása keretében vizsgálni köteles egyrészt a záradékkal ellátható békéltető testületi határozat törvényességét, különösen, hogy a békéltető testületnek volt-e hatásköre az eljárásra, másrészt vizsgálnia kell a végrehajtás általános feltételeinek meglétét is. A bíróság azt jogosult – egyben köteles – vizsgálni, hogy a határozat alakilag és tartalmilag megfelel-e a végrehajtás Vht. 13. §-ában írt általános feltételeinek. Ez a vizsgálat a határozat végrehajtásának megtagadásához vezethet, ha a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárás lefolytatására.
A végrehajtás általános feltételeinek vizsgálata körében a bíróság a Vht. 13. § (1) bekezdése alapján a törvényben meghatározott három feltétel együttes fennállását vizsgálja:
- kötelezést (marasztalást) tartalmaz-e a döntés,
- jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, […], és
- a teljesítési határidő letelt.
Dr. Hajnal Zsolt
A Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22-05. kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”