A békéltető testületi eljárás menete
A Békéltető Testületről általában
A Békéltető Testületek hazánkban 1999. elején alakultak, melynek alapvető célja az volt, hogy egy olyan gyors, független alternatív vitarendezési lehetőséget adjanak a fogyasztók számára, amellyel elkerülhetik a bírósági eljárások útvesztőit, igényeiket azonban hatásosan tudják érvényesíteni. A békéltető testületek alapvető intézményi és eljárási szabályairól a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezik.
A békéltető testület a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett szakmailag független testület, döntéseiben nem befolyásolható egyéb szervezetek által és az adott ügyben eljáró testületi tagok az ügyet pártatlanul, részrehajlás nélkül döntik el.
A békéltető testületi tagok kiválasztásakor, a tagok egyharmadára a békéltető testület illetékességi területén bejegyzett fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület tehet javaslatot. A fennmaradó helyekre a békéltető testületi tagok a területileg illetékes kamara által lefolytatott pályázat alapján kerülnek kiválasztásra.
A békéltető testületek szakmai irányítását a fogyasztóvédelemért felelős miniszter látja el.
A Békéltető Testület eljárásának célja
A Testület eljárásának célja, hogy a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek, azaz a vállalkozók között felmerült vitás ügyeket a felek között egyezséggel zárja le. Ha nem jön létre egyezség, akkor a Békéltető Testület a határozatával dönti el az ügyet, amelynél figyelemmel kell lennie a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésére.
A gyorsaságot biztosítják a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott rövid határidők melyeket a feleknek és a Békéltető Testületnek is be kell tartania. A gyorsaság egyben biztosítja a hatékony eljárás lebonyolítását is.
A Békéltető Testület illetékessége
Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.
A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg.
Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.
Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes.
A Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyek
A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások
- minőségével, biztonságosságával,
- és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával,
- valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével
kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben akár adásvételi, akár vállalkozói szerződés alapján nyújtott szolgáltatás nem felel meg a jogszabályokban, illetve a szerződésben foglaltaknak a vevő, illetve a megrendelő a Békéltető Testülethez fordulhat. Fontos tehát, hogy a békéltetést csak a fogyasztó, mint magánszemély kezdeményezheti.
A Békéltető Testület hatáskörébe nem tartoznak bele azok az ügyek, amelyekre jogszabály más szerv hatáskörét állapítja meg.
Természetesen az már nem akadálya a Békéltető Testület eljárásának, ha más hatóság már lefolytatta az eljárást, és azt jogerősen befejezte, de a panaszos továbbra is úgy érzi, hogy az ügyének a Békéltető Testület hatáskörébe tartozó elemét még nem bírálták el.
A Békéltető Testület eljárása
A békéltető testület a meghallgatást személyes jelenlét nélküli, hang- és képi átvitelt egyidejűleg biztosító elektronikai eszköz útján online formában tartja meg, kivéve, ha a fogyasztó kéri, a békéltető testület személyes meghallgatást tart.
A békéltető testület az illetékességi területén található megyei jogú városokban a fogyasztó erre irányuló kérelme esetén szükség szerint heti egy alkalommal személyes meghallgatást biztosít a fogyasztók részére.
A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó, azaz a vevő illetve az adott szolgáltatást igénybe vevő az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. A közvetlen rendezés sikertelensége esetén adható be kérelem a Testülethez.
Az eljárás megindításához a kérelemben az alábbiakat szükséges feltüntetni:
- a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
- a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,
- illetékes békéltető testület helyett kérelmezett testület megjelölését,
- a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, (itt különösen fontos hivatkozni minden az ügy lényegét érintő írásbeli dokumentumra, szerződésre, szállítólevélre, számlára, átvételi elismervényre stb). Ezeket a dokumentumokat csatolni kell a kérelemhez,
és a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni,
- a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
- az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítványt,
- a fogyasztó aláírását.
Az eljárással kapcsolatos tudnivalók
A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet - a kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.
A békéltető testület elnöke a kérelmet megvizsgálja, ha a kérelem nem felel meg a törvényben előírtaknak, a békéltető testület elnöke a hiány megjelölésével - a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül - pótlásra hívja fel a kérelmezőt.
A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök – amennyiben az eljárást a törvény alapján nem kell megszüntetnie - az eljárás megindulásától számított 60 napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. Az elnök kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását is. A feleket az eljárásról írásban értesíti.
Az elnök az értesítésben a vállalkozást felszólítja, hogy írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a békéltető testület döntésének kötelezésként történő elfogadását (eseti alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolja azokat az okiratokat, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A békéltető testület tagja egyedül jár el, azonban, ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita bonyolultsága indokolja, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el.
Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A békéltető testület határozatai
1. A kérelem meghallgatás kitűzése nélküli megszüntetéseA lenti eljárási akadályok fennállta esetében a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasításának van helye:
a) ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt:aa) békéltető testület előtt eljárást indítottak,
ab) közvetítői eljárást indítottak,
ac) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak,
b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor,
c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű,
d) a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására vagy
e) a fogyasztó a hiánypótlási felhívást – az erre nyitva álló határidőben – nem teljesítette.
2. Megszüntetés
a) ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
b) ha a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
c) ha az eljárás folytatása lehetetlen,
d) ha az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség,
e) ha a tanács tudomására jut, hogy a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli megszüntetésének lett volna helye.
3. Egyezség
A békéltető testületi eljárás legfőbb célja a felek között egyezség létrehozása.
Ha a felek hozzájárulásukat adják az egyezség megkötéséhez és ez a jogszabályoknak megfelel, az egyezséget az eljáró tanács határozattal hagyja jóvá. Az egyezség kötelező erejű, és ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett.
4. Kötelezést tartalmazó határozatEgyezség hiányában a tanács az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha
aa) a kérelem megalapozott, és a vállalkozás – a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt – a 36/C. § szerinti általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagyab) a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg a kétszázezer forintot.
5. Ajánlás
Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve, ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
7. Elutasítás
Abban az esetben ha a fogyasztó igénye megalapozatlan, az eljáró tanács elutasítja a fogyasztó igényét.
Jogorvoslat, fellebbezés
A békéltető testületi tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.
A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól.
A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha
- a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
- b) a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
- c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
A vállalkozás az ajánlás vagy a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését – az ajánlás vagy a kötelezést tartalmazó határozat részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás vagy a kötelezést tartalmazó határozat tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.