|
A Békéltető Testület álláspontja szerint a panaszos kérelme az alábbiak szerint megalapozott:
Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a fogyasztóval szembeni jótállási kötelezettség a Samsung Electronics Magyar Zrt-t terheli, tekintettel a Ptk. jótállást szabályozó 6:171 (1) bekezdésének első fordulatára. A kötelező 1 éves jótállási idő eltelte után ugyanis a továbbiakban az tartozik helytállni a hibás teljesítésért, aki esetlegesen tett ilyen vállalást. Az iratanyaghoz becsatolt jótállási jegy szerint a bepanaszolt kiterjesztett jótállást vállal a termékre, amelynek előfeltétele a termék regisztrációja. Mivel a panaszos a terméket regisztrálta, ezért az eredeti 1 éves jótállási időt, a bepanaszolt további 24 hónappal meghosszabbította, így a hiba bejelentése a bepanaszolt által sem vitatott módon még a jótállási határidő letelte előtt megtörtént.
Az ügy eldöntésekor a Békéltető Testületnek azt kellett vizsgálnia, hogy történt-e hibás teljesítés. A Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján a bepanaszolt akkor tud mentesülni a felelősség alól, ha meg tudja dönteni a hibás teljesítés vélelmét, azaz neki kell bizonyítania azt, hogy a televízió meghibásodása csak a termék átadását követően a panaszosnak felróható magatartás következtében állt elő.
A békéltető testületi eljárások során a bizonyításra kötelezett felek álláspontjukat rendszerint független szakértői véleményekkel tudják alátámasztani. Megállapítható az is, hogy – jóllehet még ha szakmai hozzáértése nem is kérdőjelezhető meg - a gyártói szerviz véleménye nem tekinthető elfogulatlan és független véleménynek. A Békéltető Testület véleménye szerint a szakértői vélemény attól, hogy olyan személytől vagy szervezettől származik, aki vagy amely az adott témában kellő szakértelemmel, tapasztalattal és jártassággal rendelkezik, önmagában még nem lesz alkalmas arra, hogy olyan bizonyítási eszköznek legyen tekinthető, mely az eljárás során az adott ügy eldöntése szempontjából kellő súlyúnak minősül A szakvéleményt kellő bizonyító erővel az fogja felruházni, ha a benne előadottak feltárják a meghibásodás keletkezésének okát, az ok-okozati összefüggéseket, továbbá logikusak és okszerűek, mert így a szakértői vélemény alkalmassá válik arra, hogy magyarázatot adjon az ügy szempontjából fontos kérdésre.
Ahhoz, hogy a szakértői vélemény alkalmassá váljon arra, hogy bizonyítási eszközként az eljárás során figyelembe lehessen venni, a fentieken kívül rendelkezni kell bizonyos tartalmi elemekkel is. Így tartalmaznia kell a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre vonatkozó adatokat, valamint a vizsgálat módszerének rövid ismertetését, a szakmai ténymegállapításokat és az ezekből levont következtetéseket. Ezek hiányában a szakértői vélemény nem tekinthető aggálytalannak, és ezért bizonyító ereje is kétséges.
A szakvéleménnyel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy azt a Békéltető Testület ne csak a végkövetkeztetésében ismerje, hanem alapjaiban és részletes indokaiban is. Emiatt a szakértőtől elvárható mindazoknak az összehasonlító adatoknak és tényeknek az ismertetése, amelyek közrehatottak a szakértői vélemény kialakításánál, és amelyeknél fogva a szakértői vélemény helyessége ellenőrizhető.
A gyártói szerviz véleménye azonban ezeket a követelményeket nem teljesítette. Önmagában csupán a készüléken keletkezett fizikai sérüléssel kapcsolatos ténymegállapítást tartalmaz anélkül, hogy ismertetné a vizsgálati módszereket, és feltárná azokat az ok-okozati összefüggéseket, amelyek elvezettek a szakvélemény végső következtetéséhez, ahhoz, hogy a készülék külső fizikai sérülése okozta a korábban ismertetett hibajelenséget.
Fentiek miatt a szakvélemény arra sem tért ki, hogy a fotókon egyébként nem látható sérülés összefüggésben lehet-e a termék szállításával, vagy a falikonzolra történő rögzítésével.
Megjegyzendő továbbá az is, hogy a panaszos által előadottak alapján a hibás termék érdemi vizsgálatára nem is kerülhetett sor, mivel azzal a márkaszervizben egyetlen alkalommal találkoztak, akkor amikor a panaszos a hibát bejelentette. A rendelkezésre álló adatok alapján ekkor alapos vizsgálat nem történt, csak szemrevételezték a terméket, azt is a panaszos ösztönzésére, és ekkor készültek a később a szakvéleményhez is felhasznált fényképfelvételek.
Mindezekre tekintettel a Békéltető Testület álláspontja szerint a jelen ügyben becsatolt márkaszerviz szakvélemény a hiányosságai miatt nem rendelkezik olyan bizonyító erővel, amely a kérdés eldöntése szempontjából relevánsnak lenne tekinthető, és így nem volt alkalmas arra, hogy a bepanaszolt a hibás teljesítés vélelmét megdönthesse.
|
